Psalms 63

Ne öld meg őket, hogy népem meg ne felejtkezzék; bujdosókká tedd őket a te hatalmaddal, és alázd meg őket Uram, mi paizsunk! ^a1Szájuknak vétke az ő ajkaiknak beszéde, fogattassanak meg kevélységükben; mert csak átkot és hazugságot szólnak. ^b 2Veszítsd el őket búsulásodban, veszítsd el őket, hogy ne legyenek; és tudják meg, hogy Isten uralkodik a Jákób fölött, mind a földnek határáig. Szela. ^c 3Estenden megjelennek, ordítnak, mint az eb, körüljárják a várost. 4Étel után barangolnak, és ha nem laknak jól, virrasztanak. ^d 5Én pedig éneklem a te hatalmadat, és reggelenkint zengem a te kegyelmességedet; mert váram voltál és menedékem az én nyomorúságom napján. ^e 6Én erősségem! Te néked éneklek, mert Isten az én váram: ő az én kegyelmes Istenem! ^f 7

Ima háborús időben

8Az éneklőmesternek a susanheduthra, Dávidnak tanító miktámja; ^g 9Mikor harczolt a mesopotámiai szirusokkal és a czóbai szirusokkal; és visszafordult Joáb és megverte az Edomitákat a Sóvölgyben, tizenkétezeret. ^h 10Isten, elvetettél minket, elszélesztettél minket; megharagudtál, hozz vissza minket! ⁱ 11Megrendítetted ez országot, ketté szakasztottad; építsd meg romlásait, mert megindult.